Régen megbecsült és a mindennapi életben oly fontos gépek, eszközök porladnak egy romos hangárban valahol Budapesten, egy elfeledett sarokban. Az egykor büszke, er?s vasparipa, az ezreket, százezreket kiszolgáló vagonok, a föld alatt ingázó orosz metrókocsik és fából készült tehervagonok csendben porladnak Istvántelek egyik szögletében, ahol manapság csak a szél és beköltözött madarak csodálják ?ket. Noha védett tárgyak, egy nemzet emlékei ?k is, mára kevés megbecsülésben részesülnek - egyedül a rozsda és gaz terjed, a törött ablakokon behulló csapadék és az örök huzat veri fel a csendet.
